Jóindulatú megnagyobbodás
Mi is az a prosztata, más néven dülmirigy, és hol található?
A prosztata felnőtt férfiban kb. 20 g. tömegű, szelídgesztenye nagyságú szerv, melynek hátsó felszíne, a végbél felől tapintható. A prosztata körülöleli a húgycsövet, azt a vezetéket, amelyen keresztül a vizelet a húgyhólyagból a hímvesszőn keresztül kiürül. A könnyebb megértés végett úgy is mondhatnánk, hogy a közvetlenül a hólyag alatt elhelyezkedő prosztatát keresztülfúrja a húgycső. Így a húgycsőnek van egy prosztatán belüli, körülbelül 2-3 cm-es szakasza, ezt követően még körülbelül 13-15 cm hosszan folytatódik. Szövettanilag simaizom sejtekből és mirigyhámból épül fel, melyet fibrózus tok vesz körül.
A férfi megtermékenyítő sejtjeit, a spermiumokat a here termeli. A heréből a spermiumok a mellékherébe kerülnek, majd innen egy hosszú csövön, az ondóvezetéken keresztül jutnak a húgycső prosztatán keresztülfutó szakaszába, ezt a nyílást ondódombnak hívják. A prosztata alatt két kis mirigy található, ezek az ondóhólyagok, amelyek kivezető nyílásai belefutnak az ondóvezetékbe. A prosztatából is számos vékony cső nyílik az ondóvezetékbe, mielőtt az a húgycsőbe ömlene. A prosztata és az ondóhólyag váladéka összekeveredik, és a spermiumokkal együtt a húgycsőbe kerül, ez az ondó. A fent említett mirigyek váladéka az ondósejtek mozgását segítik, a prosztata izomszövete pedig elősegíti ezek kilövellését a húgycsőbe, illetve a külvilágba. A kilövellés során a hólyagnyak bezárul, hogy az ejakulátum ne juthasson vissza a hólyagba. A prosztata váladéka jelentős koncentrációban tartalmaz cinket, citromsavat, fehérjéket és enzimeket.
A prosztata a húgycső körül helyezkedik el. A húgycső az a vezeték, amelyen keresztül a vizelet távozik a hólyagból. A legtöbb férfi a kor előrehaladtával azt tapasztalja, hogy vizelete lassabban áramlik, illetve nehezebben indul meg.
Előfordul, hogy a vizeletáramlás teljesen gátolt, ilyenkor egy csövet (katéter) kell a hólyagba vezetni a vizeletürülés biztosítása érdekében. Ezt a problémát többnyire a prosztata fokozatos megnagyobbodása okozza, amit „jóindulatú prosztata túltengésnek” neveznek. Néhány esetben ezt a prosztata szöveteinek rosszindulatú növekedése – közismert nevén prosztatarák – kísérheti.
Jóindulatú prosztata nagyobbodás (BPH)
A jóindulatú prosztata megnagyobbodás az életszínvonal és az átlagéletkor emelkedésével a korosodó férfiak mind szélesebb körét érintő, az életminőséget jelentős mértékben befolyásoló betegség.
Szakértők szerint világszerte az ötven éven felüli férfiaknak több mint a fele szenved prosztatabántalmakban. Nyolcvan éves kor felett a jóindulatú prosztata megnagyobbodás előfordulási aránya már 90 százalékos.
A BPH akkor alakul ki, mikor a prosztatán belül a sejtek száma elkezd növekedni, és ezáltal növekszik a mirigy mérete is. Ez a megnagyobbodás lassan és fokozatosan alakul ki. A legtöbb férfi észre sem veszi a BPH tüneteit, csak akkor, amikor vizelet ürítése megváltozik. Ennek az egyik oka, hogy amikor a prosztata megnagyobbodik, nyomást gyakorol a húgycső falára. Ez összenyomja a húgycsővel, ezáltal az beszűkül és lassul a vizelet ürítése.
A prosztata sima izmokat is tartalmaz, amelyek akaratunktól függetlenül összehúzónak és nyomást gyakorolnak a húgycsőre, ez is befolyásolja a normális vizelet ürítést. A BPH kialakulása a húgyhólyag falának izomzatában is okozhat változásokat.
A panaszok nem egyértelműen függenek össze a megnagyobbodott prosztata méretével. Ez azt jelenti, hogy, a normálisnál 3-4-5-ször nagyobb prosztata esetén is lehet panaszmentes valaki, míg egy alig megnagyobbodott, ritka esetben meg sem nagyobbodott prosztata is okozhat súlyos vizelési nehézségeket.
Mi az a PSA?
Egyre többen ismerik a betegek közül azt a laborvizsgálatot, amelynek rövidítése: PSA. A PSA a prosztata specifikus antigén elnevezést takarja. Ez egy szinte kizárólag a prosztatából származó anyag, amely igen kicsiny koncentrációban található a vérben, de a mai modern eszközökkel, ezt a néhány mikro grammnyi mennyiséget is ki tudjuk mutatni. Abban az esetben, ha daganat alakul ki, akkor ennek az anyagnak a koncentrációja megemelkedik a vérben.
Sajnos vannak kivételek is, mert ez a fehérje inkább prosztata, mint prosztatarák specifikus. Ez alatt azt értjük, hogy a vérbeli koncentrációja kicsiny prosztatadaganatnál is lehet normális, ugyanakkor nagyméretű, jóindulatú (úgynevezett „hyperplasiás”) betegségben is lehet a normálértéknél magasabb.
Ennek ellenére e vizsgálat eredménye mindenképpen felvetheti a daganat gyanúját. A PSA vizsgálata nemcsak a diagnosztikában fontos, hanem a betegek követésében, a kezelés hatásosságának vagy hatástalanságának felmérésében is sok fontos információt ad. Ma a prosztatarákos betegek monitorozásában, nyomon követésében, aktuális állapotának meghatározásában a legjobb és legbiztosabb módszer a rendszeres PSA meghatározás.